Sokszor átgondoltam most, hol is kezdjem,
Hogy a gondolataimat jól összeszedjem.
Nem csak hebegjek habogjak most te neked,
De boldog a szívem és most te érted eped.
De te ezt sajnos nem tudhatod azóta nem beszéltünk,
Mióta, hogy az egyik estét együtt közösen átéltünk.
Elmondanám, hogy tényleg meg szeretlek,
Nem csak egy perces pillanatra terveztelek.
Megszeretném, hogy jobban ismerjük egymást,
Hogy bebizonyosodjon lehetünk e mi egy pár.
Melletted úgy éreztem, hogy ön magam lehetek,
Ezt az érzést már soha sem feledem.
Kinyitottat szárnyaimat és engedted, hogy szálljak,
Neked köszönhetem, hogy megint felhő felet jártam.
Ezt az érzés már nem akarok elengedni, azt sem amit érzek,
Igaz, hogy szeress viszonyt soha nem kértem.
Most annyira, hiányzik az illatod a csókod a mosolyod,
Pedig anno én kértem, hogy mindig csak mosolyogj.
Mióta meg csókoltál a csókod ráéget a számra,
De ezt a tettemet hidd el meg nem bántam.
A szívem melletted sokkal hevesebben vert,
Igen baby te érted el nálam ezt a sikert.
Ha lehetne mindig veled lennék, hogy ne legyen egy emlék,
Mert az emléket feledni lehet, de én téged nem szeretnélek.
Alig várom, hogy újra lássalak, hozzád bújak érezem az illatod,
Szeretném igen, hogy én legyek a te egyetlen kis csillagod.
Gondoltam megírom versbe mind azt amit érzek,
Őszintén leírtam amit írattad érzek, ne vess meg ezért kérlek.
Már másodszorra láttalak, de másnak látalak mint eddig,
Igen te vagy az srác nekem, aki egy jó ideje nagyon tetszik.
Igaz nem nem látlak sok időre csak egy pár percre,
Veled elmennék bármilyen messze másik helyre.
Boldog vagyok mióta közelebbről meg ismertelek téged,
Be kell, hogy lássam azóta te vagy nekem a végem.
Hiányzol nagyon amikor nem látlak, így a képeidet nézem,
Mert ha többet nem látnálak az lenne a végem.
Meg bolondítottad a szívem, teljes édes,
Egy kívánhatnék, mind örökre kérlek téged.
Nem szeretnélek elveszíteni vagy nekem mindig,
Szerintem te vagy nekem a legdrágább kincs.
Dalolok az szélben, mert visz engem messze,
Nem tudom el jutok e hozzád még egyszer.
Szeretlek mint eddig soha senki más,
Tőled boldog ez a szomorú világ.
Hiányzol, boldog csak te veled lehetek,
Szeretni foglak ennyit tehetek.
Virrasztok most is, mert te rád gondolok,
Miközben a meleg kávémat kortyolom.
Csókodat már nem érzem most már a számon,
Itten már nincsen ki haza teljesen várjon.
Tényleg boldog csak te veled lehetnék,
Szebbé tenném az életed ha engednéd.
Enged bátran nem fogod meg báni,
Felőlem írhat nekem, onnantól bárki.
/SAJÁT 2018/
