Hiányzol, de nagyon

Egyre több fájdalmas, mint a távolság köztünk. Nem tudom, meddig tudom, meddig maradni a tánc parketten. Nagyon hiányzik nekem. Egyszer azt hittem a szerelem, olyan tényleg, mint a busz egyszer elment és jön a másik, de ez már nem az nagyon fáj nekem.
Soha nem éreztem olyat, amit iránta érzek én, leírni nem tudom, hogy mit érzek, egyet nagyon tudok, hogy szeretem. Ez egy igaz szerelem kezdete volt, aminek szomorú vége lett.
Tudom jól, hogy sok minden rosszat tettem, nem az vagyok, akinek kéne lennem, s hogy nem vagyok az, aki rég, akinek még egykor dobbant a szíved. De mindent meg adnék, azért, hogy újra boldogok legyünk együtt és mindet újra tiszta lappal kezdjünk. De lehet ez csak egy álom és tényleg ettől meg kell, hogy váljak, de nem megy, gyenge vagyok.
Sok mindent már megéltem, de ez nekem nagyon nehéz. Most tervezhetem újra a jövőmet.
A jövőmet vagy is az újra kezdést Angliába szeretném elkezdeni, új hely, más emberek között más hagyományban ezért bármit meg tennék. Gondolom, most mindenki azt hiszi, hogy menekülni szeretnék, de nem. Kiszeretnék törni abból, amibe most, vagyok, talpra szeretnék állni. Amíg megtehetem, hogy tudok lépni nem, köttetem, le magam egy gyermekhez vagy egy kapcsolattal addig bírom létre hozni azokat a dolgokat, amiket szeretnék. Nehéz azt is tudom, anyagiakat ahhoz meg kell teremteni, de nem érdekel, nem adom fel.
Most így vissza nézni a múltba sok mindent másképp csináltam, volna, de vissza csinálni nem lehet, de újra kezdeni bármit. Új életet kezdeni.

Nem is gondoltam volna

  Nem is gondoltam volna, hogy megint össze dőlhet ez életem egy pár perc alatt. Sok minden már éltem s voltak benne rosszak is, de megint akkor adott az élet pofont, amikor nem is gondoltam volna.
   Sok minden egy perc alatt körülöttem meg változott. Elvesztettem életem szerelmét, akit nagyon szeretek tiszta szívemből. Vagy lehet, hogy csak szeretem? Néha én magam se tudom, hogy mit érzek. Két évet voltunk együtt, ami nem kicsi időszak. Nagyon sok mindent köszönhetek neki. Akkor volt pont mellettem, amikor pont kellett. Ott volt nekem s kezét nyújtotta és újra színesé tette az életem körülöttem. Bemutatta nekem mi  is a felnőtt élet, elkezdtem újra iskolába járni, fedélt tett a fejem felé.  Kaptam tőle két kis cicát is Hógolyót, aki nyugodjon békébe és fiát, Lükét, ő ott maradt volt páromnál. Vagyis nagyon sok mindent és ezt soha se fogom neki, sehogy nem meg hálálni.
   Mostanság zene az életem, abba próbálom levezetni, minden bajaimat, amit lehet. Egy kis időre be is szokott válni, nyugodtabb vagyok. Nagyon rossz, hogy majdnem két hónap alatt 3. lakásba kell kerülnöm. S most már úgy néz ki munka helyett is kell váltanom, mert ahova megyek, kicsit messze lenne, vagy életemről kéne lemondanom. Pedig nagyon meg szeretem a munkahelyet és a munkatársakat is hála engemet is megbecsülnek.
Állandóan azt kérdezem magamtól: Miért érdemlem meg ezt állandóan a sorstól? Mit tettem, hogy nem lehet soha sem boldog? Miért nem tud igazán engem szeretni és elfogadni annak amilyen vagyok? Soha sem lehetek boldog?
Egy ragaszkodó, hűséges lány vagyok (jó már volt egyszer, amikor csaltam, de akkor már félig vége volt a kapcsolatomnak). Én nekem nincsen ideálom, mert úgy se azt a pasit kapnám, meg akit szeretnék. Mindenkit úgy kell elfogadni amilyen, kell egy bizonyos fokig le mondani a másik véget, dolgokat, de annak is meg van a bizonyos foka, hogy meddig. Aki meg akar változtatni teljesen az nem olyannak, szeret amilyen vagy.
Én soha nem voltam, aki hercegnőnek hívta magát, nekem meg volt a tornacsuka és a cső gatya. Én nem akartam és nem is akarok, hogy hercegnőnek, királynőnek stb kezeljenek, mert nem vagyok az. Nekem nem esik le a gyűrű az ujjamról, amikor csinálni kell valamit.
   Erre szokták azt mondani mindenki a saját és más hibájából tanul, aki meg nem tanul a saját maga hibájából az vessen magára. Vagyok, aki vagyok, leszek, aki lesz az biztos, hogy mindig ön magam leszek.

Cause all of me
Loves all of you
Love your curves and all your edges
All your perfect imperfections
Give your all to me
I'll give my all to you
You're my end and my beginning
Even when I lose I'm winning.

  

      

Neked

Mikor egyszerre dobban két szív,
s a szerelmünk tüze hevít,
Akkor érzem boldognak magam,
Mikor a szívünk együtt dobban.

Napfényes nyári napon ,
A csendet már látom,
S a sugarakat hallom
Tudom ez a szerelem nem álom.

Fecskék most fecsegnek
Dalra fakadnak este tücskök,
Együtt boldogságba úszva,
Ezek legyünk ketten együtt.

Mikor egyszerre dobban két szív,
S a szerelmünk tüze hevít,
Akkor érzem boldognak magam,
Mikor a szívünk együtt dobban.

Egy szív s egy gondolat,
Ha szárnyra kél indulok,
Veled, kezedet fogva tovább,
Csend meghitt hangulat,
Egyszer kettesbe naplemente,
Andalogva egymásba merülve,
Boldogságba melletted feküdve,
Egymást átkarolva, s elmerülve.

Mikor egyszerre dobban két szív,
S a szerelmünk tüze hevít,
Akkor érzem boldognak magam,
Mikor a szívünk együtt dobban.

Bemutatkozás

Sziasztok! Krisztin vagyok, 20 éves. Azért csináltam ezt a bloggot, mert nagyon sok minden mentem már át, ha tudok bárkinek szívesen segítek akár remélem csak azzal, hogy írom le a történeteket tanácsokat adva. Mondhatni teljesen átlagos, egyszerű srác vagyok, aki ki akar törni a világból és mindenkinek meg mutatni soha nem szabad feladni semmit, mert mindig is lesz jobb és még jobb csak meg kell találni a megfelelő utat, úti irányt. Mert semmi sem lehetetlen mindenre van megoldás. Én már sokszor olyan dolgokat tudtam megoldani magam körül, amire nem is számítottam volna, hogy sikerülni fog.
Estin éppen érettségizek, mellette dolgozom. Sajnos családomat nagyon ritkán látom, mert mindenki máshol lakik és nincs sok időm munka és iskola mellett. Most éppen szingli vagyok nem rég léptem ki egy hosszú komoly kapcsolatból. Még mindig szeretem a pasit! Mostanság nagyon sok minden megváltozott körülöttem. Van egy öcsim, aki lassan 18. élet évét fogja betölteni akármilyen bolond néha, de nagyon szeretem és van egy nővérem Móni, de nekem csak Molly, legtöbbször azt hiszik, rólunk ikertestvérek vagyunk, mert sok mindenben hasonlítunk, de legtöbbnyire nem. Mi átlagos testvérek vagyunk marjuk egymást, de legbelül szeretjük, egymást bár ez nem nagyon látszódig. Anyukám és apukám, már lassan 11 éve, hogy szét mentek.
Hobbi: nagyon szeretek verseket írni, korizni, futni, szeretek olvasni és utazni. Most minden vágyam ki menni külföldre, de nem csak azért, hogy világot lássak, hanem máshol kezdjek el új élet. Nagyon szeretek főzni is, de valamiért sütni jobban. Kedvenc vidékem Süttő, nagyon szép hely, csendes, nyugodt és mindig szeretettel várnak oda.
Most bevetőnek ennyit árulok el magamról, majd később úgy is kifog derülni még több.