A Kék Bálna (angolul: Blue Whale) egy állítólagos internetes játék és a folyományaként megfigyelhető jelenség, illetve internetes visszaéléssorosat, amely feltételezések szerint több, akár 130 tinédzser halálát okozta Oroszországban és más országokban. A beszámolók szerint a „játékban” résztvevőknek különféle feladatokat kell végrehajtaniuk, melyek végül öngyilkossághoz vezethetnek.
A visszaélés 2017 márciusában nagy visszhangot kapott a nemzetközi sajtóban, bár a jelenséggel kapcsolatos források igen ellentmondásosak. Ismert ugyan, hogy vannak öngyilkosságot propagáló csoportok az internetes közösségi oldalakon, de a Kék Bálnával való azonosításuk, illetve maga a jelenség léte sem nyert eddig megbízható igazolást. Eddig nem sikerült egyértelmű kapcsolatot feltárni konkrét öngyilkossági esetek és a Kék Bálna, vagy hozzá hasonló megmozdulások között, azonban több esettel kapcsolatban is folynak vizsgálatok erre vonatkozólag. Egyes reakciók szerint a pánikkeltő, forrás nélkül közölt cikkek tartalma nagyrészt igazolhatatlan, viszont elősegítheti hasonló esetek megtörténtét, melyben felelőssége lehet a bulvársajtónak.
Története
Kezdete
A nemzetközi sajtófigyelem előzménye egy orosz nyelvű internetes újságcikk volt, mely 130 orosz fiatal közelmúltbeli halálának körülményeit taglalta. A cikkben forrás nélkül közöltek adatokat több tucat halálesetről, melyeket egy közösségi csoporttal hoztak összefüggésbe. A közösségi oldalakon terjedő jelenség állítólag Oroszországból indult, majd Romániában, Kazahsztánban, Kirgizisztánban és más országokban is megjelent. Egyes források szerint a Kék Bálnát az orosz Filipp Bugyejkin indította 2013-ban. 2016 november 16-án letartóztatták, jelenleg vizsgálat folyik ellene. Az orosz hatóságok a Kék Bálnával kapcsolatos szervezői tevékenységgel gyanúsítják.
Az állítólagos áldozatok közül Rina Palenkova esete igen nagy médiavisszhangot keltett, bár esetét jellemzően csak a bulvársajtó tárgyalja részletesen, így megbízható források nem állnak rendelkezésre. Széles körben ismertté vált továbbá egy 19 éves kazah fiatal Karagandában történt öngyilkossági esete, mely egyes bulvárkiadványok szerint a Kék Bálna jelenséghez köthető, viszont az áldozat egy rokona később maga jelezte, hogy erről nincs szó. A jelenségről 2017 februárjában részletes cikket közölt a Radio Free Europe, melyben felhívták a figyelmet arra, hogy a Kék Bálna jelenséggel kapcsolatban nincsenek bizonyítható esetek. A cikk beszámol arról, hogy az orosz sajtó egyes orgánumai feltételezésekbe bocsátkoznak az esettel kapcsolatban. Figyelmeztetnek, hogy hasonló pánikkeltésre más esetek is előfordultak már az internetes médiában, melyben komoly szerepe van a klikkvadászatot folytató bulvármédiumoknak.
A magyar sajtóban
Az eset állítólagos magyar szálairól először a Ripost internetes bulvárlap írt. A híroldal egy későbbi, a témát feldolgozó cikkéből kiderül, hogy a korábban említett halálesettel kapcsolatban a Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság már folytatott nyomozást, de ennek során bűncselekményre utaló jel nem merült fel.A bulvárlap később újabb, forrásmegjelölés nélküli cikkben adott közre egy listát, mely az állítólagos feladatokat tartalmazza.
A témát egy internetes álhírekkel és városi legendákkal foglalkozó weblap is tárgyalta, cikkükben felhívták a figyelmet a média ellenőrizetlen hírek terjesztésével kapcsolatos felelősségére. Az ORFK 2017 áprilisában közleményben jelentette be, hogy a magyar rendőrségre nem érkezett bejelentés „Kék Bálna” nevű internetes csoporttal kapcsolatban. Egy magyar bulvárportál április 7-én a rendőrségi bejelentést cáfoló hírt tett közzé, bár állítására hiteles forrást nem közölt. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság április 7-én közleményt adott ki a Kék Bálnát tárgyaló internetes cikkekkel kapcsolatban, melyben ajánlásokat tett a médiumok számára, hogy hogyan kerülhetik el az álhírterjesztést és felhívja a figyelmet a szenzációkeltő, ellenőrizetlen információkon alapuló híradások veszélyeire. Április 9-én KenyTheOne magyar videós egyéb, az internettel kapcsolatos problémák mellett felhívta a figyelmet a játék hírének terjesztésének veszélyeire.
A „játék” lényege
A beszámolók szerint a VK orosz közösségi oldalon működő csoportba való belépéskor, vagy az üzenőfalon egy bizonyos hashtag elhelyezésekor a résztvevő névtelen moderátoroktól feladatokat kap. A lista 50 feladatból áll, amelyek napról napra egyre extrémebbek. A játékszabályok azt sugallják, hogy a feladatteljesítés félbehagyása retorziót vonhat maga után. Egyes esetekben fenyegetésről, zsarolásról számoltak be.
Bár az öngyilkosság önmagában bűncselekményt nem valósít meg, de mások öngyilkosságában való közreműködést a legtöbb országban, így hazánkban is a törvény az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekményként bünteti.
No comments:
Post a Comment