Cukor betegségről

Magyarországon öt-hatszázezer ismert cukorbeteg él. Legalább 75%-uk testtömeg felesleggel rendelkezik. Többletsúlyuk túlnyomórészt évekkel, évtizedekkel megelőzte a cukorbetegség felléptét, és annak kiváltásában döntő szerepet játszott.

Már ebből is következik, hogy a kövér cukorbeteg számára alapvető fontosságú lenne a testsúly csökkentése lehetőség szerint normalizálása. Minél korábban kerül erre ugyanis sor, annál jelentősebben javulnak az egyén életkilátásai: kedvező esetben még maga a cukorbetegség is visszafejlődhet, de legalábbis könnyebben egyensúlyban tarthatóvá válhat. Tehát a kövér cukorbeteg a legfőbb kezelési eszközök az étrendi kezelése, a diéta.


Az étrend energiatartalma

Ez az első és legfontosabb szempont. A súlyfelesleggel rendelkező diabéteszes számára a lefogyás a legfontosabb elérendő cél. Tehát egy kövér diabéteszes egyénnek nemcsak a cukor(szénhidrát)fogyasztás mértékére kell ügyelnie. Jogosan kérdezheti a kedves olvasó, hogy akkor mennyi energiát kell naponta magához vennie egy kövér cukorbetegnek?


Súlyfelesleggel élő diabéteszes hölgyek számára fogyókúrájuk tartamára a 4200 kilojoule-t, azaz 1000 kilokalóriát tartalmazó étrend, a fogyókúrára javasolt cukorbeteg férfiak részére az 5900 kilojoule-t, azaz 1400 kilokalóriát tartalmazó menü javasolható. Ezen diétáknak lényegében semmiben nem kell különbözniük a nem cukorbeteg fogyókúrázó számára javasolható, kiegyensúlyozott, egészségesnek mondható étrendektől. Meg kell jegyezni, hogy ha bárki a fogyókúrát befejezi, és az energiaszegény étrendet egy másikkal váltja fel, soha többé nem ehet annyit, mint például fiatal korában, amikor testsúlya normális volt. Energiabevitelét ugyanis csupán 20-30 százalékkal növelheti a visszahízás veszélye nélkül, mert egy lefogyott kövér ember - még ha testsúlyát teljesen normalizálta is - soha nem válik valódi sovánnyá, hanem mindig "lefogyott kövér", azaz visszahízásra hajlamos marad. Ez a szabály egyaránt áll a cukorbeteg és az anyagcsere szempontjából egészséges egyénekre.

Milyen legyen a fogyókúrás cukorbeteg étrend összetétele?

Évtizedeken át a zsír- és fehérjedús, egyszersmind szénhidrátszegény étrendet javasolták cukorbetegeknek (amelyről bebizonyosodott, hogy egyrészt nagyon hizlal, másrészt fokozza az érelmeszesedés ütemét). Ezzel szemben ma világszerte a zsírban és fehérjékben szegény, viszont szénhidrátokban dús diétát tartják optimálisnak cukorbetegek számára. Ennek értelmében az említett két különböző energiatartalmú étrenden belül az egyes tápanyagok mennyisége az


Önmagában csupán a szénhidráttartalomra koncentrálás félrevezető, mert ha az energiatartalmat nem határozzuk meg, egyrészt nem biztosíthatjuk az optimális tápanyag-összetételt, másrészt a cukorbeteg önkéntelenül is átlépi az energiahatárt, hiszen úgy véli, ami nem szénhidrát, abból bármennyit ehet (például "húst hússal"). Ez a szemlélet még ma is - amikor, sajnos, egyre többen már nem engedhetik meg maguknak, hogy tetszés szerinti mennyiségű húsárut fogyasszanak - komolyan veszélyeztetheti a fogyókúra sikerét. Ugyanis hiába nem emeli valamely zsírdús húskészítmény vagy sajt a vércukrot, azzal, hogy bevitele megakadályozza a fogyást, gátolja az anyagcsere javulását. Ezért minden cukorbetegnek azt ajánlom, hogy maximálisan kerülje a zsíros húsok és tejtermékek fogyasztását, helyettük részesítse előnyben a sovány húsárukat (azokat is kis mennyiségben). A vaj helyett kevés margarint, zsír helyett étolajat használjanak. Ezen túlmenően még a fogyókúrázó cukorbetegeknek előnyben kell részesíteni a zsiradékkímélő konyhatechnika (teflon, alufólia, grillezés, roston sütés stb.) alkalmazását.



Kerülni kell a vércukrot gyorsan emelő élelmiszer, étel, ital fogyasztását



Ezalatt régen a cukros ételek-italok fogyasztásának tilalmát értették, amely tilalom kövér cukorbetegek esetében ma is feltétlenül szem előtt tartandó. Ugyanakkor azt is tudomásul kell venni, hogy a korábban ajánlott szénhidráttartalmú élelmiszerek nagy része majdnem olyan mértékben emeli a vércukrot, mint a répa- vagy szőlőcukor. A vércukrot kifejezetten emelő élelmiszereket ma magas glikémiás indexű élelmiszereknek nevezzük. Ilyenek például a malátacukor, a burgonyapürépor, a főtt burgonya, a méz, a gabonapelyhek (általában minden pelyhesítéssel szétroncsolt sejtfalú magas szénhidráttartalmú növényi termék), valamint minden cukros üdítőital. Ezek fogyasztása fogyókúrázni vagy hízni nem akaró cukorbeteg számára feltétlenül kerülendő. Ami javasolható, az a vércukrot kevésbé emelő, viszonylag alacsony energiasűrűségű, alacsony glikémiás indexű növényi eredetű élelmiszerek széles skálája, így a fekete kenyér, lencse, bab, borsó, szójabab, korpás müzli, színes főzelékek, salátafélék, káposztafélék, cékla, retek, hagyma, zöldhagyma, paprika, paradicsom. Ezen túlmenően a gyümölcsök fogyasztása - beleértve a citrusfélék mellett a hazai gyümölcsök túlnyomó többségét - is messzemenően javasolható.

Ideálisan beleillik a fogyókúrába gyümölcsnap tartása, amikor is semmi mást nem fogyaszt a cukorbeteg, mint másfél-két kg almát, körtét vagy narancsot. Természetesen a magasabb cukortartalmú banánból, szőlőből csupán minimális mennyiséget, a cseresznyéből, meggyből, sárgabarackból többet, a görögdinnyéből, málnából, eperből még többet fogyaszthat a diabéteszes.